A fokozottan védett vidra monitorozása a Dráva-folyó Somogy megyei szakaszán Szerző: Zalka Melinda
Év: 2005
Város: Kaposvár
Egyetem/főiskola: Kaposvári Egyetem, Állattudományi Kar
Tanszék: Kisállattenyésztési Tanszék, Ökológiai Munkacsoport
Absztrakt: A vidra (Lutra lutra Linnaeus, 1758) hazai elterjedését az elmúlt 15 évben kérdőíves felmérésekben követték nyomon (SZEMETHY ÉS HELTAI, 1996; GERA, 2001; HELTAI, 2002). Eszerint állománya elterjedését tekintve stabil, mely más közép-európai országhoz hasonlóan (KRANZ, 2000; GERA, 2001; HELTAI, 2002), feltételezhetően a védelemnek és elsősorban a mesterséges halastórendszereknek köszönhető. Magyarországon a vidra 1974 óta áll természetvédelmi oltalom alatt. Fokozottan védett faj, eszmei értéke 250.000 Ft. Elpusztítása, vagy az erre irányuló tevékenység természetkárosításnak minősül. A honi természetvédelmi értékelési rendszerben az egyes fajok a kutatottság alapján (BÁLDI ET AL., 1995) 0-tól 45-ig terjedő pontszámot kaphatnak, 45 pont a kutatottság teljes hiányát jelzi. Ebben a besorolásban a vidra 30 pontot kapott. A korábbi években részletesen vizsgált táplálék-összetétele és halpreferenciája tudományos és gazdasági szempontból egyaránt lényeges ismeretet jelent. Állományának monitorozása (a változások és okainak nyomon követése), életmódjának, ökológiai igényeinek pontosabb megismerése a faj fennmaradása, élőhelyeinek kezelése és védelme szempontjából lényeges. A vidra vizes élőhelyekhez kötődik, ezeknek általában különösen nagy a környezeti érzékenységük, biológiailag sokszínűek és tájképi értékük is kiemelkedő. A vizes élőhelyek jelentős részén halgazdálkodás folyik, ahol a felmerülő konfliktusok nem kezelhetők objektív ismeretek nélkül. Más területek természetvédelmi kezelés alatt állnak, ezek többségén a természetes, vagy a természeteshez közeli állapot megőrzése az egyik fő cél. A vizsgált Dráva-menti területek között, a szigorú határzóna őrizetnek köszönhetően természetes állapotban fennmaradt élőhelyek is szerepelnek. Ezen kívül megtalálhatók köztük horgászat, vagy turizmus által befolyásolt, de még természeteshez közeli vizes élőhelyek. Valamilyen emberi behatás mindenhol tapasztalható, például a Dráva folyón jelenleg is tucatnyi kisebb vízi erőmű működik. A folyó ennek ellenére ma is Európa egyik legzabolátlanabb vadvize. A Drávát övező erdők, holtágak még gyakran az érintetlenség benyomását keltik. A téma aktualitása: Horvátországban, Novo Virje térségében monumentális méretű vízi erőmű építését tervezik, mely hatással lehet az egész térség jövőbeni állapotára, vízgazdálkodására és ezen keresztül növény- és állattársulásaira. Az 1988-as Dráva Egyezményt érintő horvát tervek hozzájárultak, hogy a Duna-Dráva Nemzeti Park, a Somogy megyei Dráva szakasz mentén, 2000 telén Kormányhatározat értelmében elrendelje a természeti értékek, így a vidra biomonitoringját. A vidrapopuláció nagyságának, az előfordulást befolyásoló tényezők pontos hatásának meghatározása azonban a gyakorlatban sokszor problémát jelent. Rejtőzködő életmódjából éjszakai aktivitásából adódóan elsősorban közvetett módszerekkel (pl. életnyomok számlálása, elemzése alapján) követhetők nyomon a változások. Az alkalmazott metodika kialakításakor a korábbi években, halastavakon szerzett tapasztalatokra kellett hagyatkozni (összefoglalta: LANSZKI, 2002). Ennek oka, hogy az IUCN Vidrakutató Csoportja (REUTHER ET AL., 2000) által kiadott átfogó mű ilyen jellegű metodikai ajánlásokat nem, csak általános támpontokat tartalmaz.Dolgozatom fő célkitűzése: -a vidra előfordulásának és relatív állománysűrűségének, valamint -a vidra általános táplálkozási szokásainak vizsgálata volt.
Oldalszám: 58
Letöltés: szakdolgozat letöltése