Hírek
Archívum - Keresés
A vízlépcső haszna
Dr.Hajósy Adrienne geofizikus - forrás: es.hu
2011. november 7. 9:10
A hajdani tervezők és építők újra és újra megkísérlik bizonyítani, hogy a bős-nagymarosi terv jó volt, csak politikai okok - és természetesen a zöldek ármánykodása - miatt nem épült meg a nagymarosi erőmű.
Így járt el Kard Aladár is, aki hosszabb reflexiót írt ("A paradigmaváltás, sajnos, megtörtént", ÉS, 2011/43. október 28.) "Üveges szemek" című (ÉS, 2011/41. október 14.) rövid hozzászólásomhoz.
"Ellenérvek" sokaságával kísérli meg bizonyítani, hogy a vízlépcsőrendszert igazán nem is energiatermelés céljából akarták építeni. Elegendő közülük az elsőt cáfolni, a többié ebből már következik.
Mint Kard Aladár írja: "A vízlépcső létesítését nem energiatermeléssel, hanem a folyam komplex hasznosításával indokolta a terv létrehozója, a hazáján kívül világszerte különleges nagyrabecsülésnek örvendő Mosonyi Emil 1942-ben, a Víziterv igazgatójaként."
Ezzel szemben, mit mondanak a tények? A hasznokról az alábbiakban rendelkezik a vízlépcsőrendszer megvalósítására 1977-ben kötött magyar-csehszlovák államközi szerződés vonatkozó cikke (teljes terjedelmében közlöm):
"9. cikk
A Szerződő Felek részesedése a Vízlépcsőrendszer hasznaiból
(1) A Vízlépcsőrendszer hasznaiból és előnyeiből a Szerződő Felek egyenlő arányban részesednek.
(2) A Szerződő Feleknek egyenlő arányban áll rendelkezésükre a vízerőtelepek teljesítménye, és egyenlő arányban, természetben részesednek a termelt és a vízerőtelepekből kivezetett alap- és csúcsenergiákból.
(3) A közvetlenül a Vízlépcsőrendszer felett, illetőleg alatt tervezett dunai vízlépcsők megvalósítása esetén a Szerződő Felek külön állapodnak meg ezek kölcsönös hatásainak figyelembevételéről."
Rég volt, de sajnos igaz, ezt akarták az elődök. Kard Aladár írásával ellentétben, a Dunát villamos energia termelése céljából akarták csúcsrajáratni a magyar-szlovák határszakaszon. Naponta legalább egyszer árhullám veszélyeztette volna a partmenti településeket, és hatalmas duzzasztógát magasodott volna a visegrádi vár tövében, elcsúfítva a legtörténelmibb magyar tájat. Szerencse, hogy a terv nem valósult meg.
Nyomtatható verzió
Kulcsszavak vízlépcső Bős-Nagymaros
Hozzászólások
#1
gigabursch
2011. november 9. 10:28
Két dolog bizonyos:
Ha nem a C variáns épül meg a felső szakaszon - nálunk maradt volna legalább a vízcsap a szigetközi részhez. Márpedig a C variáns belekergetésébe az Antall kormány politikai hazárdjátékáért vargHa jános-féle emberi selejtek a felelősek, olyan emberek tömege, aki semmiféle tárgyi ismerettel nem rendelkező emberek voltak, ellenben a pofájuk legalább jó hangos volt, és legalább sok kárt tudtak okozni, de elítélve emiatt sose lettek.
A másik biztos dolog az az, hogy Nagymarosnál sokféleképp lehetett volna tervezni, és lehetne akár ma is építeni erőművet. Sőt, ma már azért sokminden világossá vált, illetve megismertté vált - ami korábban még csak szempont sem volt - de ez nem baj, sőt.
Amikor felteszem a kérdést, hogy működhetne-e egy olyan rendszer, amely csak egy "felső-középvízszintig" duzzasztaná fel a Dunát, és nem termelne 340 MW-ot, hanem csak 30-50 MW-ot, de a folyó úgy válna hajózhatóvá, hogy végre a holtágak tömege mind a Táti-szigetvilágban, mind pedig Mátyusföld felé kinyitható lenne, s minden sziget sziget maradna, s ezáltal egy gigantikus "halkeféldét" lehetne úgy megvalósítani, hogy közben gazdaságilag is jól jöhetne ki a történet, ráadásul nagyvíznél meg abszolút szabadon tudna fel-s alá áramlani a halpopuláció (azaz lenne uszkve egy-két hónap egy évben, amikor nem termel az erőmű), és végre el lehetne felejteni a rendkívül költséges medermunkálatokat, amelyekhez már számtalan hegyet el kellett bányászni - nos ilyenkor mindig csak a nagy hallgatás van. Ráadásul ekkora vízszint különbséget még hallépcsővel is át lehetne lépni, ami néhány méter fölött már erősen kétséges.
Mindenki részéről lehetne ebben az kompromisszumot csinálni, és végre le lehetne tenni egy hidat is, ahová nagyon kéne. No nem a foteles zöldeknek - hanem a térség lakóinak. De nekik nagyon-nagyon.
Persze ehhez kéne némi szellemi gazdagság is, nem a zsigeri elutasítás, no meg a szempontok sokoldalú felismerése és értékelése, hogy a Természet is visszagazdagodhasson, és ne a pangó vizek halltusáját nézzük évről évre, meg a mederberágódást.
#2
gigabursch
2011. november 9. 13:23
"Rég volt, de sajnos igaz, ezt akarták az elődök. Kard Aladár írásával ellentétben, a Dunát villamos energia termelése céljából akarták csúcsrajáratni a magyar-szlovák határszakaszon. Naponta legalább egyszer árhullám veszélyeztette volna a partmenti településeket, és hatalmas duzzasztógát magasodott volna a visegrádi vár tövében, elcsúfítva a legtörténelmibb magyar tájat. Szerencse, hogy a terv nem valósult meg."
Aki ekkora hülye az miért is ír?
Igen lett volna árhullám. 40 centis. Ez miben, hol, milyen vízszintnél és hogyan fenyegette volna a lakosságot?
Erre azért kéne válaszolni.
Hozzászólás írásához kérjük jelentkezzen be.
hirdetés
hirdetés
hirdetés
