Hírek
Archívum - Keresés
35 éves Bükki Nemzeti Park
2012. február 11. 11:32
A Bükki Nemzeti Park rövidesen kihirdeti, kik vehetik haszonbérletbe az állami tulajdonban lévő földjeit- mondta Fazekas Sándor a Szilvásváradi Állami Ménesgazdaság csipkéskuti csikónevelő telepén. A 44 kiírt blokkra a január 23-ai határidőig közel 150-en jelentkeztek. A bírálatra 60 nap áll a rendelkezésre, de a tavaszi munkák miatt a szántókról előbb fognak dönteni.
A közel 2900 hektárnyi területet korábban egy részben olasz tulajdonú cég bérelte a piaci ár töredékéért. A Legfelsőbb Bíróság tavaly júniusban jogerősen semmisnek nyilvánította a két fél között létrejött előnytelen szerződést. Az Igazgatóság nyílt pályázatot írt ki a területek hasznosítására. A pályázat kiírásánál messzemenően figyelembe vette a kormány birtokpolitikai irányelveit. A fő cél a helyi kis és közepes családi vállalkozások, valamint az állattartó gazdálkodások megerősítése volt.
A természeti értékek megőrzésének, gyarapításának fontosságáról beszélt Fazekas Sándor, a vidékfejlesztési tárca vezetője a Bükk-fennsíkon, a lipicai lovakat tartó csipkéskúti méntelepen. A miniszter látogatására elkísérte Illés Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium környezetügyért felelős államtitkára is. Fazekas Sándor hangsúlyozta: törvény rendelkezik arról, hogy 2015 végéig a védett és védelemre tervezett természeti területeket állami tulajdonba kell venni, a kormányzat szándéka, hogy védje és gyarapítsa az állami termőföld vagyont.
A miniszter a bejelentést követően elmondta, hogy az idén végiglátogatja az ország nemzeti parkjait, hogy népszerűsítse hazánk természeti értékeit, és felhívja a figyelmet különleges szerepükre. A Bükki Nemzeti Park megtekintése a látogatássorozat második állomása, ahol megnézik a szilvásváradi csikónevelő telepet és a rejtélyes, Európában is egyedülálló, nemrég védettség alá került szomolyai kaptárköveket.
Hazánk első hegyvidéki területeket is magában foglaló nemzeti parkja 1977. január 1-jén alakult. Alapvető feladata, hogy a Bükk hegység egyedülállóan gazdag élővilágát, különleges földtani és felszínalaktani képződményeit, valamint sajátos kultúrtörténeti értékeit megóvja. Az Északi-középhegységbeli Bükki Nemzeti Park Nógrád, Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megyék területére esik. A 900 ezer hektáron 9 tájvédelmi körzet, 13 természetvédelmi terület található. A több mint 1100 barlangból 54 fokozottan védett.
A Bükk egyik legnagyobb kincse a jó minőségű, tiszta karsztvíz, amely forrásokon keresztül tör fel a mélyből. A vulkáni eredetű felszínek különleges képződményeket tárnak a látogató elé, a többmillió évvel ezelőtti földmozgások után itt maradt tűzárkőhasábokat, s a rejtélyes kaptárköveket. Ezekbe a süvegcukor formájú riolittufa kőtornyokba emberi kéz faragott fülkéket évszázadokkal ezelőtt, ám a legendákon kívül nincs hitelt érdemlő bizonyíték a történészek tudomásán, hogy kik és miért. Sirok határában 73 kaptárkő ékeskedik 471 fülkével, a szomolyai kaptárkövek a többiekhez képest is a legváltozatosabbak alakjukban, formájukban.
A Bükk növényzeti képét a kontinentális, valamint az Erdély és Kárpátok közelségére utaló növényfajok és tárulások megjelenése határozza meg. A legveszélyeztetettebb növényfajok a boldogasszony papucsa, a győzedelmes hagyma és a tátorján. A nemzeti park területén több mint 100 madárfaj fészkel, többen veszélyeztetettek, védelemre szorulnak. A nappali ragadozó madarak közül kiemelkedően veszélyeztetett a parlagi sas, valamint több, Európában kihalófélben lévő faj itteni állománya, mint a békászó sas, a kígyászölyv, és a vándorsólyom.
Hollókő a világörökség része, a tradicionális építészetét megőrző palóc falu valódi különlegesség. Szilvásváradon az első ménest 1580-ban alapították, az itt tenyésztett lipicai lovak világhírűek. Az erdészeti múzeum, a ménesudvar és a kocsimúzeum egy elsüllyedt világ szépségeit őrzik, s teszik élővé, amennyire lehetséges a 21. században. A Szalajka-völgy a hamuzsír latin alakját őrzi nevében, a Szalajka-patakban 100 éve nevelnek pisztrángokat, s a vadaskertben muflonok és dámvadak élvezik a gondoskodással járó részleges szabadságot.
Fazekas Sándor és Illés Zoltán Csipkéskúton Fotó Vajda János MTI
A Bükki Nemzeti Park Igazgatósága fontos feladatának tartja a környezeti nevelést, oktatást, szemléletformálást. Csaknem félszáz tanösvényt alakítottak ki elsősorban a gyermekeknek és fiataloknak, hogy élőben láthassák és tapasztalhassák meg e különleges természeti környezet szépségét, óvják törékenységét. A növény- és állatvilág itteni értékei csak az ember védelmében vészelhetik át az iparosodást, a globális környezetszennyezést, a klímaváltozás következményeit.
A Vidékfejlesztési Minisztérium a 2009-2014. közötti időszakban szorgalmazza a Szilvásvárad–Szalajka-völgy Látogatópark fejlesztését. A kétéltűeknek átjárókat terveznek a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága alá tartozó területen, a bükki őserdőnek nevezett tájon háborítatlanok a bükkfák, amelyek között nem ritka az 50 méter magas, 200 esztendős óriás sem. Az emberi kéz átformálta tájban törekszenek a hagyományos művelést megtartani, illetve rekonstruálni. Az ősi magyar fajtájú gyümölcsösöket génmegőrzési céllal telepítenék újra, hogy ne pusztuljanak ki, s más vidékekre is juttassanak belőlük példányokat.
Kapcsolódó anyagok
Kiírta a haszonbérleti pályázatokat a Bükki Nemzeti Park
Kidobták az olaszokat a Bükkből
Lapáton újabb két nemzeti park igazgató
Hozzászólások
#1
Sárvári Attila
2012. február 12. 17:11
A teljességhez feltétlenül hozzátartozik, hogy az alábbi levelünkre választ nem kaptunk - talán el sem jutott a címzetthez!
Dr. Orbán Viktor úr Tárgy: információ közlés a Borsodi Mezőség TK
miniszterelnök részére földbérleti ügyeiben
1357 Budapest, Pf. 6.
Tisztelt Miniszterelnök úr!
Annak, hogy Önhöz, mint a legmagasabb fórumhoz fordulunk levelünkkel, két oka van:
• alacsonyabb közigazgatási szinten történt információkérésünk nem járt eredménnyel,
• FIDESZ-en belüli pártpolitikai ellentétet vélelmezünk az ügy hátterében, ezért elő kívánjuk segíteni az Ön által személyesen képviselt vidékpolitikai elvek érvényesülését. Ezen elveket következetesen magunkénak tartjuk évek óta, 2005-ben a gazdatüntetésen hét gazdatársunk által képviselve konkrét tanúbizonyságát is adva ezirányú elszántságunknak.
Amint országosan közismert, a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága (továbbiakban: BNPI) a Borsodi Mezőség Tájvédelmi Körzetben (továbbiakban: BMTK) 2011. szeptember 1.-én kiírt, 2011. október 3.-án 12 órai beadási határidővel, 4300 hektárra meghirdetett termőföld haszonbérleti pályázatát a pályázati határidő lejárta után 10 órával indokolás nélkül visszavonta.
Szintúgy közismert, hogy kísérleti jelleggel, a szakmai segítség mellett politikai célból, a szubszidiaritás gyakorlati alkalmazásának jegyében a BNPI még a folyamat legelején, 2011. júliusában felkérte a pályázati feltételek előkészítésében, kidolgozásában való részvételre szervezetünket, a Borsodi Mezőség Gazdakör Egyesületet (továbbiakban: Gazdakör). A felkérést a vidékpolitika várva várt megváltozásának jeleként fogtuk fel, a megtiszteltetésnek érzett feladatot jelentős társadalmi felelősséget vállalva elfogadtuk. Nyilatkozatot adtunk ki az alap-állásunkról, és felajánlottuk másfél évtizedes tapasztalatunkat (1., 2. sz. melléklet).
Álláspontunk szerint a pályázat visszavonása, az eljárás időzítése és módja a háttérben lévő lényeges, de mindeddig ismeretlen okra utal. Ezen okot kíséreljük meg tisztázni.
A pályázat meghiúsulása után jeleztük felháborodásunkat a VM felé (3. sz. melléklet.)
A Gazdakör vezetése egy helyzetértékelő feljegyzést készített a történtekről, ill. a további teendőkről (4. sz. melléklet). Ebben rögzítésre került, hogy „A gazdák elvárják a történések tisztázását, az esetleges törvénytelenségek kivizsgálását és nyilvánosságra hozását. Mindez a Gazdakör vezetőire intézkedési kényszert ró, konkrétan a gazdaköri közgyűlés összehívását, ahol napirendre kell tűzni a pályáztatás visszavonásának tisztázását a BNP és FVM vezetőinek bevonásával, majd a gazdakör vezetésének is számot kell adni a tagság felé ezzel kapcsolatos tevékenységéről.”
Ezen elvárások kielégítéséhez kértünk információkat a Vidékfejlesztési Miniszter úrtól (5. sz. melléklet), azonban levelünkre válasz nem érkezett. A kormányzati politika iránti bizalom megőrzése azonban megköveteli, hogy az ügy valódi háttere nyilvánosságra kerüljön.
A közigazgatási folyamat általunk ismert legfontosabb részletei a következők:
1. 2011. szept. 15.-én 12 órakor, a Vidékfejlesztési Minisztérium 299. tárgyalójában az elkészült és meghirdetett pályázat tárgyában jóváhagyó miniszteri értekezlet megtartására került sor. Ezen semmilyen szakmai vagy politikai kifogás nem merült fel, a pályázati folyamat megszakítására javaslat nem került ismertetésre.
2. 2011. szept. 22.-én 18 órakor dr. Mengyi Roland úr, a B.A.Z. Megyei Közgyűlés elnöke, országgyűlési képviselő szóban megkísérelte utasítani Duska József BNPI igazgató urat a pályázat visszavonására. Duska úr közölte, hogy kizárólag államigazgatási illetékességű, írásbeli utasításra látja részéről lehetségesnek a pályázat visszavonását.
3. 2011. szept. 30.-án Lakitelken, a XXIX. Országos Gazdafórumon „Az állami tulajdonú termőföldek hasznosításának aktuális kérdései” címmel dr. Szabó Csaba úr hivatali minőségében, a VM kinevezett miniszteri megbízottjaként tartott előadást, 14 órai kezdettel. Ebben a Borsodi Mezőség TK földbérleti pályázatát bizonyítatlan vádaskodást tartalmazó, elmarasztaló indoklással már mint negatív példát említi, egyben 3 nappal a beadási határidő lejárta előtt felveti a pályázat visszavonásának lehetőségét.
4. Ugyanezen napon Budapesten 17 órakor az OMÉK-en, a Nemzeti Vidékstratégia 2020 társadalmi vitájának záróülésén dr. Ángyán József parlamenti államtitkár úr a Borsodi Mező-ség földbérleti pályázatát országosan követendő példaként, „zászlóshajó”-ként említi.
5. A pályázati előkészítő munka az előzetes földigényeket feltáró, a pályázni szándékozók saját közlésű adataiból keletkezett adatbázisra alapult. Már az adatbázis felállításakor nyilvánvalóvá vált, hogy mely igénylők azok, akik a pályázati feltételek elveinek már a meghirdetésükkor sem feleltek meg. Ezek között a területtől idegen jelentkezők is voltak, jelentős nagyságú földigénnyel. Nehezen magyarázható magabiztosságot mutat az is, hogy több ezer hektárral az igénybejelentők között voltak az éppen kiebrudalt Mariano Kft., illetve kapcsolt érdekköre, közöttük igen magas beosztású FIDESZ politikus rokonsága...
6. A VM értelmezhetetlen sajtómagyarázata szerint a Borsodi Mezőség földbérleti pályázatát azért kellett visszavonni, mert még a bírálat előtt „utolérte, beérte” a NFA földbérleti pályázata, és az abban meghirdetésre kerülő egységes elvek szerint kívánják a BMTK földügyeit is elbírálni. 2011. október 13.-án a MAGOSZ választmányi ülésén dr. Sebestyén Róbert úr, az NFA elnöke konkrét kérdésünkre azt válaszolta, hogy a Nemzeti Parkok kezelésében lévő, védett területek vonatkozásában nem az NFA pályázati feltételei érvényesek, hanem egy majd később kialakítandó, NFA-tól független eljárásrend. A földbérleti pályázat visszavonásának indoklása és az NFA Elnök úr állítása ellentmond egymásnak.
7. A pályázati eljárás időtartama alatt semmilyen korábban nem ismert adat, tény nem merült fel, amely okot adott volna a BNPI igazgatója, Duska József úr azonnali felmentésére.
Ezek az ismert tények. Közigazgatási szempontból elfogadható, értékelhető, közérthető szakmai vagy politikai indok nem támasztja alá a pályázat visszavonásának szükségességét.
Földhözragadt, reális felfogásban két lehetséges kép alakult ki a történetről. Az első kép egyszerű hatalmi kérdés, erőfitogtatás, anyagi előny, pályázati pénz megszerzésének szándéka... E szerint a forgatókönyv szerint - amikor a földbérleti igényeket feltárta a BNPI, illetve az igénybejelentő lapokon maguk a potenciális pályázók -, világossá vált, kik azok, akik esélytelenül pályáznának, ha versenybe kényszerülnének a helyi parasztcsaládokkal. Mivel nekik közismerten erőteljes kapcsolatuk van a FIDESZ helyi potentátjaival, elkezdődött részükről a „lobbizás” a feltételek megváltoztatása érdekében. Az erre irányuló politikai döntés valahol megszületett, hatni kezdett, amit a pályázati feltételek kidolgozási műhelymunkái alatt is a kistérségben már érzékelni lehetett... A feltételeket kedvük szerint alakítani azonban a pályázat kiírása előtt nem sikerült. Dr. Szabó Csaba úr miniszteri biztosi pozícióba kerülésének időpontjában erre már más lehetőség nem maradt, mint a pályázat visszavonása. A végrehajtás pedig értelemszerűen azokra maradt, akiknek rejtett érdekei ezzel egybeestek, és megvolt hozzá a hivatali hatalmuk!
Három akadály állt a visszavonás útjában: az egyik dr. Ángyán József parlamenti államtitkár úr. Ő nyilván nem tudott a készülő puccsról, az egész eddigi életútján túl a konkrét esetben bizonyítja ezt a szept. 30.-i beszéde. Mivel a BMTK az agrár-környezetgazdálkodás pozitív mintaterülete 1999 óta, és államtitkár úr az itt folyó munkát jól ismeri, biztosra vehető, hogy blöffszerű állítás alapján nem járult volna hozzá a visszavonáshoz. Az intézkedéseket ezért távollétére időzítették. Nem lehetett tisztában a részletekkel a második akadály, dr. Fazekas Sándor miniszter úr, mivel nem vett részt a szept. 15.-i miniszteri értekezleten. Neki nyilván úgy tárták elő az ügyet, hogy Ángyán államtitkár úrral egyeztették, és ő nem emelt kifogást. Miniszter úr szándékosan tévedésbe ejtve, jóhiszeműen eltávolította a vétlen harmadik akadályt, a visszavonást hivatali kötelességként elutasító Duska József igazgatót. A többit már ismerjük... Ezzel a változattal a korrekció után, a bűnösök megbüntetése mellett ki is lehetne békülni, hiszen „csupán” emberi gyarlóságok okoztak sok helyi, reménykedő parasztcsaládnak újabb kiábrándulást, politikai bizalmatlanságot. Ezt pedig már megszokták ...
A második kép viszont azt a képzetet vetíti elénk, hogy a Kormányzaton belül két tábor pozícióharcának fókuszába kerültünk. Ez a mi hatáskörünket meghaladja, ez már nemzetpolitikai kérdés. Véleményünk szerint ez a rosszabbik eset!
Tisztelettel kérjük Miniszterelnök urat, hogy az ügyben vizsgálatot elrendelni szíveskedjen korrekt tájékoztatásunkra, a kormányzati vidékpolitika gyakorlati megvalósulásával kapcsolatos kétségeink eloszlatására.
Mezőcsát, 2011. november 23.
A Gazdakör elnöksége és tagjai egzisztenciális megfontolásokból nem kívánnak az ügyben további nyilvános szerepet vállalni.
Azóta, mint tudjuk, dr. Ángyán József már nem "akadály". Fazekas miniszter úr szerint hamarosan kihirdetésre kerül az újonnan pályázók nyerteseinek köre. Akkor végleg felszáll a füst....
Hozzászólás írásához kérjük jelentkezzen be.
hirdetés
hirdetés
hirdetés
