 |
A Környezetvédelmi Újságírók Társasága tevékenységét támogathatja az SZJA 1 százalékával. Adószámunk: 18085882-1-43. Közhasznú egyesületünk bevételeit honlapunk naprakész üzemeltetésére fordítjuk.
|
|
|
|
 |
|
| Az autóbontók tevékenységének jogi szabályozása |
| [2007. dec. 30. 10:11] |
|
 Évente 100-120.000 darab jármű kerül leselejtezésre, ami becslések szerint ugyanennyi tonna hulladékot jelent. A közelmúltban a hiányos szabályozás, a jogi kiskapuk és a feketén, ellenőrizetlenül működő autóbontók jóvoltából súlyos környezeti kockázatot jelentő roncsautók problémája mostanság rendeződni látszik. |
| |
Magyarország környezetvédelmi jog- és intézményrendszere, környezetpolitikája egyre inkább közelít a brüsszeli elvárásokhoz, a jogharmonizáció a hulladékkezelés terén kedvező fordulatot hozott. A 2000/53/EK uniós irányelv nemzeti jogrendünkbe való átemelése 2006. január elsejei átemelése (267/2004 Kormányrendelet) után kedvező irányt vett a hulladékkezelés, de továbbra is fennmaradtak bizonyos hiányosságok a szabályozásban, melyekre később rátérünk.
2005. január 1-től minden autóbontással foglalkozó egység regisztrációja kötelezővé vált. A regisztrációhoz az autóbontónak rendelkeznie kell telepengedéllyel, hulladékhasznosítási engedéllyel, műszaki engedéllyel a gépjármű alkatrészek forgalmazásához, valamint megfelelő szakképzettséggel rendelkező személyt is alkalmaznia kell. Az illetékes Környezetvédelmi Felügyelőség a Nemzeti Közlekedési Hatósággal (néhai Közlekedési Felügyelet) közösen évente ellenőrzi az autóbontókat.
Elvileg a bontók környezetkímélő módon szétszerelik a leselejtezett járműveket, majd átadják hasznosításra a hulladékezelő engedéllyel rendelkező cégnek a veszélyes hulladéknak számító használt olajokat, akkumulátort, fémet, autógumit stb., az üveg és műanyag alkatrészek jobb híján a kommunális hulladékban végzik. A 2000/53/EK uniós irányelvben is kitűzött cél, hogy 2015. január 1-jére a hasznosítási mértéknek a 95%-ot el kell érnie, ebből az anyagában történő hasznosítás 85%- nyi kell, hogy legyen.
A forgalomban levő járművekre kötelező felelősségbiztosítást és gépjárműadót kell fizetni a jármű forgalomból történő kivonásának pillanatáig. A forgalomból történő kivonás igazgatási szabályait a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 35/2000. (XI. 30.) BM rendelet, míg a bontókkal kapcsolatos eljárást a 267/2004. (IX.23.) Kormányrendelet szabályozza.
A rendelet a jogi és a fizikai megsemmisítést kötötte össze azzal, hogy a gépjármű tulajdonosa köteles volt a forgalomból véglegesen kivonni szándékozott gépjárművet egy regisztrált bontónak átadni, majd a kapott igazolást a végleges kivonás kérésekor bemutatni az okmányirodában. Kiskaput jelentett, hogy a végleges kivonás elfogadása akár a tulajdonos nyilatkozata is elégséges volt, miszerint környezetvédelmi szempontból megfelelő módon fogja tárolni a véglegesen kivont járművet. Az ellenőrzési nehézségek miatt elenyésző volt a bontási igazolás benyújtásával történő kivonások száma, a többség (a bontás esetleges költségeinek elkerülése miatt) illegális autóbontókban, rosszabb esetben az árokparton szabadult meg leselejtezett járművétől. A bontott alkatrészek éves forgalma becslések szerint megegyezik az eredeti vagy utángyártott alkatrészekével, a fekete és szürkegazdaságban folyó kereskedelem évente milliárdokkal rövidítette meg a költségvetést, ráadásul a keletkező veszélyes hulladékok ártalmatlanításának elmaradása a környezeti terhelést is növelte.
Noha az idézett kormányrendelet a visszagyűjtést és hulladékkezelést a gyártók és importálók elsődleges kötelezettségévé teszi, az érintettek anyagi ellenérdekeltségből eredő passzivitása a hulladékkezelőkre terhelte a feladatot.
A szabályozás javítását és a kiskapuk betömését szolgálta a 35/2000 BM rendelet többszöri módosítása, melynek eredményeképpen ma már a végleges kivonás csak ilyen igazolás alapján rendelhető el. Ezzel arra van motiválva a járműtulajdonos polgár, hogy ha nem akar közterheket fizetni, akkor vigye el a lerobbant járgányt a bontóba és ne akarja virágágyásként vagy kertitörpként hasznosítani. A környezetvédelmi érdek miatt nem várható, hogy a szigorú szabályozás később felpuhul, ráadásul 2007 elejétől az utolsó tulajdonos számára az átvétel ingyenes a bontókban.
Mindenesetre biztató, hogy a 2003-ban alakult, jelenleg négy résztvevőből álló Car-Rec Közhasznú Társaság ernyője alatt sikerült érvényt szerezni a vonatkozó szabályozásnak, hogy a gyártók és importőrök is kivegyék részüket a hulladékgazdálkodási törvényben szabályozott kötelezettségből rájuk eső részt a hulladékkezelés hálózatának szervezésében és költségeinek viselésében.
Talán a szektor kifehéredését jelzi, hogy míg 2005-ben csupán 62 regisztrált autófelbontó működött Magyarországon, mára a számuk 182-re növekedett, kis híján megháromszorozódott. Ennek egyik lehetséges magyarázata, hogy a jelenlegi szabályozási környezetben az érintett vállalkozásoknak anyagilag is megéri tevékenységük legalizálása.
Kapcsolódó cikk: Az autóroncsokra vonatkozó jogi szabályozás Magyarországon |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
