 |
A Környezetvédelmi Újságírók Társasága tevékenységét támogathatja az SZJA 1 százalékával. Adószámunk: 18085882-1-43. Közhasznú egyesületünk bevételeit honlapunk naprakész üzemeltetésére fordítjuk.
|
|
|
|
 |
|
| Sallai R. Benedek beszámolója az OKT tagsággal kapcsolatos tapasztalatokról |
| [2009. máj. 24. 16:20] |
|
Nagy tisztelettel fogadtam a jelölést 2007-ben az Országos Környezetvédelmi Tanács tagságra, ahol megválasztásra is kerültem két esztendőre. Ekkor nemi illúzióval hittem abban a benyomásban, amit környezetjogi tanulmányok közben oktatóim kelltettek bennem, hogy ez a testület egy rendkívül hasznos szakmai fórum szektorok közötti párbeszéddel, kormánytanácsadó szerv, amely széles körben képes hazánk jogszabályalkotásának véleményezésével és stratégiai környezetvédelmi terveinek alakításával pozitív hatással lenni környezet- és természetmegőrzés politikájára.
|
| |
Sajnos ezzel ellentétesen egy kiváló állófogadást nyújtó „gittegylet” benyomásom keletkezett az elmúlt két évben, ahol valóban érdemes jelen lenni, mert sokat lehet tanulni nem csak szakmailag, hanem retorikaiérzék-fejlesztés tekintetében is, de szakmai célkitűzésekben reménykedni hasztalan. Az OKT semmi olyan szakmai érdekérvényesítési lehetőséget nem teremtett, amit civil szervezet képviselőjeként ne állna rendelkezésemre.
Civil delegált társaimmal viszonylag jól sikerült együttműködni, túlnyomó többségében teljesen egy véleményt alkottunk. Külön hálával tartozom dr. Malatinszky Ákosnak, aki szinte minden ülésen elkápráztatott felkészültségével, az általa előre átnézett és véleményezett előterjesztések sokat segítettek a munkában, illetve dr. Farkas Istvánnak, az OKT alelnökének, akinek érdekérvényesítési munkája volt meghatározó a testületben, és valóban szakmapolitikai szempontból meghozott döntései stratégiai hatásúak voltak.
Az akadémiai szektor által delegáltak közül többen – talán magától érthetődően – nagyon magas szakmai tudással, széles látókörrel és bölcs döntéshozással sokat tesznek az OKT kompetenciája látszatáért, és valóban komolyan véve az OKT munkáját rendszeres részvétellel, véleménynyilvánítással segítik is az. Vélhetően a legérdekesebb része az OKT tagságomnak ezen tagok érveléseinek hallgatása volt, így megkerülhetetlen, hogy megemlítsem Papp Sándor, Várallyay György, Láng István, Ijjas István tanár urak munkáját, akik nélkül tényleg értelmetlen lenne az OKT-t fenntartani.
Az üzleti szektor képviselőivel nem építettem ki kapcsolatot.
Az OKT munkájával kapcsolatban néhány alaklommal egyéb irányú kötelezettségeim miatt nem tudtam megjelenni, de többségében jelen voltam és a vitákban igyekeztem aktívan részt venni. Az OKT tagsággal kapcsolatos munkámról a mozgalom listán rendszeresen hírt adtam, több alkalommal a mozgalom szervezetei segítették a munkámat, amit utólag is köszönök.
Fontolgatás után úgy döntöttem, hogy további jelölést az OKT tagságra vonatkozóan nem fogadok, aminek több oka is van. Miután ezen okok egyben az OKT – én szempontomból mérlegelt munkáját is minősítik, így okaimat ezúton teszem közzé az Országos Találkozó számára:
• az OKT elvileg kormány tanácsadó szervezet, de valójában csak az OKT tagok gondolják komolyan a Tanács munkáját, mert a kormány nem. Több alkalommal érezhető volt, hogy OKT állásfoglalást teljességgel figyelmen kívül hagyják, a szakmai eredmény jelképes, a miniszterrel OKT ülésen mindösszesen két év alatt két alkalommal találkoztam (ami jelzi, hogy mennyire gondolta/gondolja komolyan az OKT munkáját két szakmai miniszter is), holott az állandó társelnöki tisztséget tudhatja magáénak, a titkárság érdekérvényesítő képessége elméleti, a kormánytagok jórésze mit sem tud az OKT-ról és annak működéséről – ennek megfelelően is kezelik a véleményét. Ezen tapasztalataimat több példával alá tudom támasztani.
• a OKT titkárság az általam megismert formájában nem alkalmas arra, hogy érvényt szerezzen az OKT véleményeinek, lobby ereje csekély, ismertsége, nyomásgyakorló képessége nincs.
• az OKT jelen összetételben nem egy hatékony szakmai szervezet, hanem szinte egy előzetes érdekegyeztető testület. A gazdasági élet képviselőinek hét tagja sokszor egyáltalán nem környezetvédelmi szakmai szempontokat, hanem gazdasági szempontokat tart szem előtt döntéseivel – érthetően. Érthetetlen a jogalkotó szándéka számomra, hogy miután a jogszabályok véleményezésére országos érdekegyeztető tanács és gazdasági minisztérium oldaláról is számos lehetőség van a gazdasági szempontok érvényre juttatásának, miért kellett ebbe a szakmai testületbe erőteljes környezethasználókat meghívni. Megközelítőleg ez úgy érzékelhető (bocsánat a sarkos hasonlatért – csakis a szemléltetés miatt használom), mintha a büntetőtörvénykönyv, és büntetőjogi bírói gyakorlattal foglalkozó testületbe a bűnözők is delegálhatnának véleményezőket annak érdekében, hogy minél több tevékenység ne legyen bűncselekmény, és a kiszabható büntetések minél csekélyebbek legyenek. Ugyanakkor rendkívül hiányzik az érdemi államigazgatási gyakorlattal rendelkező szakemberek véleménye (nemzeti parkok, környezetvédelmi felügyelősédek, főfelügyelőség munkatársai, egy-egy szakmai jogász). A testület összetételét mindenképpen átgondolásra alkalmasnak ítélném akkor is, ha elfogadom, hogy a gazdasági élet szereplői is elvileg magasan kvalifikált szakemberek, és magánéletükben esetleg környezetvédők.
• az OKT működése pénzügyi szempontból számomra két év alatt sem lett átlátható. Az OKT költségvetésének megismerésére nem tettem konkrét lépéseket (ami felróható, ha kritikát fogalmazok meg), de testületi tagként egyáltalán a pénzügyi kondíciókról 2009. februárjának elején esett elsőként szó. A megismert számadatokon meglepődtem, és azt gondolom, hogy a
• pénzügyi hatékonysága az OKT-nak jelentősen javítható lenne.
• összefoglalva nem látom a szakmai eredményét a testületben eltöltött két évemnek, szakmai sikerélményt a testületben töltött tevékenységem során nem éltem át, és hasztalannak érzem további tevékenységem a testületben.
Összességében akiben őszinte a hit, hogy a szakmapolitikai érdekérvényesítésnek egy hasznos lehetősége az OKT, azok vállaljanak jelölést a testületbe, mert akik gyakorlati szakmai haszonnal kecsegtető munkát remélnek, azok csalódni fognak.
Azt gondolom, hogy az általam vélt hibák és problémák javíthatóak az OKT-n belül, a titkárság reformálható, ha a jelképesnek is alig mondható kommunikáció javul, és az elnökök erőteljesen kiállnak kormányzati szinten is az OKT állásfoglalásinak érvényre juttatásáért, abban az esetben válhat egy hasznos szakmai testületté az OKT. Jelen élethelyzetben minden nap, amit nem a Fő u. 44-50. sz. 7. emeletén töltök, az lényegesen nagyobb környezeti haszon, mintha ott lennék, hiszen nem használok közúti infrastruktúrát, nem közlekedek fölöslegesen, nem herdálom a szűkös szakmai forrásokat a finom rétesek eszegetésével, ellenben ha juhokat legeltetek addig, több a természetvédelmi haszon, ami remélhető – így inkább itthon szándékozok maradni.
A t. mozgalomnak felhívnám a figyelmét a 2009-es jelölésekkor két szempontra, amit javasolnék megfontolni a tagságra való jelölésekkor. Egyik az, hogy a környezet- és természetvédelmi szervezetek részéről, akik a társadalom működésének horizontális szempontjait is mérlegeik elvileg, talán szerencsés lenne, ha segítené, hogy a zöld oldalról is jelen legyenek hölgyek a testületben. Másrészt valóban sokszor nagyon hiányzik egy környezetjogban járatos gyakorló jogász a testületből, jó lenne, ha találnánk a mozgalomban olyat, aki vállalna ilyen jelölést.
Sallai R. Benedek
Túrkeve, 2009. február 22. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
